szabad szerelem (lat. unio libera): a →szabadság téves fogalmából született szexuális kapcsolat szabadállapotú férfi és szabadállapotú nő között a →házasság, azaz a jogi és nyilvános forma teljes elutasításával. - Indítéka lehet a házasság elvi elutasítása, a hosszú időre való elkötelezettség képtelensége, felelőtlenség. A ~ sérti a házasság és a →család méltóságát, gyöngíti a →hűség és felelősségvállalás iránti érzéket. Ellentétes a →hatodik parancsolattal, mely szerint szexuális aktus kizárólagos helye a házasság, ezen kívül mindig súlyos bűn, mely kizár a szentáldozás közösségéből. - Isten, aki maga a végtelen szabadság, végtelen szerelemmel szereti a teremtményét, és őt ebben a végtelen, azaz (a dolgok alapvető rendjében értett) szabad szerelemben részesíti. Ezt azonban a teremtménynek is akarnia kell, erre kapta a szabad akaratot. Épp az →akaratszabadság az egyik bizonyítéka annak, hogy Isten a szerelem megélését mindenképp az ember szabad döntésére bízta. Az ember szabadon választhat az Istenben (az Ő törv-ei szerint) megélt szerelem szabadsága és a ~ között, mely előbb-utóbb az érzékek rabságába vezet. A rossz szabadság-fogalomra alapozott szexuális kapcsolat, a ~ pillanatnyi kívánságok rabjává teszi az embert, kiégeti és kiüresíti érzelemvilágát, s kizárja a másik ember teljesebb megismerését. Végső soron belső magányhoz és a személyiség súlyos torzulásához vezet. - A ~et meg kell különböztetni a →próbaházasságtól, mely elvileg nem zárja ki a házasságot, hanem olyan körülmények között akar tapasztalatot szerezni az együttélésről, melyek nem alkalmasak arra. - II. János Pál pápa tanításában: „Az egyh. közösség és a pásztorok törődjenek azzal, hogy minden egyes esetben megismerjék az együttélés okait. Okosan és tisztelettel közeledjenek az így együttélőkhöz, hogy türelmes és szeretetteljes felvilágosításuk a ker. családok tanúságtételével együtt utat nyithasson kapcsolatuk rendezéséhez. Mindenekelőtt azonban meg kell előzni az ilyen kapcsolatok kialakulását azáltal, hogy a fiatalokat vallásilag is, erkölcsileg is a hűségre nevelik: megismertetik velük annak a hűségnek természetét, feltételeit és külső formáit, amely nélkül az igazi szabadság lehetetlen; segítik őket a lelki érlelődésben, és föltárják előttük a szentségi házasság emberi és termfölötti kincseit. - Isten Népének a hivatalos hatóságoknál is szót kell emelnie, hogy e hatóságok is szálljanak szembe azokkal az irányzatokkal, melyek szétzilálják a társad-at és ártanak az egyes polgárok méltóságának, boldogulásának és üdvösségének; s hogy törekedjenek arra, hogy a közvéleményben ne csökkenjen a házasság és a család intézményének megbecsülése.” **

Familiaris consortio 81. - KEK 2390.